MILYEN MAGAS LEGYEN AZ ASZTAL?  Dr. Orbay Péterné, 2005/08/12 16:43

Magas asztalnál úgy ülünk, hogy alsó karunk feltámasz­kodik, kényszerűen megemeli a vállakat, a vállszalag ok és a hátizmok tartósan nyújtott állapotban vannak. Ha gépírás vagy számítógépes munka esetén magas az asztal, illetve billentyűzet, akkor a hátizmok statikus tartóereje, tartósan összehúzott állapota tartja magasabbra a karokat. Mindez a statikus terhelés hátfájást, hosszabb távon a vállöv tájékán maradandó izomkárosodást, tartáshibát okozhat.   Az asztalmagasság kiválasztásához mértékadó a használó em­ber ülőlap-derékszögben behajlitott alsókar közti mérete. Antropometriai mérésekbőI adódóan ez 17-27 cm közötti érték. Ez és az ülőlap magasság összege adja az asztallap úgynevezett felső ergonómiai munkamagasságát és egyben az asztal síkjának megfelelő magasságát. Minthogy munka közben billentyűzetet, aktamagasságot is figyelembe vehetünk, az asztal síkját célszerű ennél is ala­csonyabbra venni. A süllyesztés lehetőségét, az ú.n. alsó er­gonómiai munkamagasságot behatárolja az ülömagasság és a lábak számára szükséges hely méreteinek összege, az ú.n. komfortméret, ami 15-21 cm közötti érték. Az asztalsík fel­ső és alsó határa közötti érték 2-6 cm, ami viszonylag kevés illesztési Iehetőséget biztosít. Számításokkal igazolható, hogy asztalnak és széknek az ember méretéhez minden esetben ideális hozzáillesztése csak állítható asztalok és székek, va­lamint talptámasz együttes alkalmazásával oldható meg. Ebből adódnak a következő kérdések: - milyen legyen az ideális asztal és székmagasság, - fix asztalok esetében milyen magassági méret a célszerű, - mekkora legyen az állítható asztal állítási tartománya. Minden esetre fenti elven végzett számításokkal megálla­pítható, hogy az Európa szerte elfogadott és szabványos 72 cm-es fix asztalmagasság a legtöbb ember számára megfele­lö 44-53 cm között állítható székkel használva. Meg kell je­gyeznünk, hogy a hazai gyártók fix asztalmagasságai 72-75 cm között mozognak, ami az MSZ 8421 szerinti 40-50 cm között állítható székkel csak nagyon kevesek számára felel meg. Ennek az az oka, hogy az MSZ 8421 az ülés és az asztal felső síkja közti távolságot 27-31 cm között állapítja meg, ami a valóságban csak a legmagasabb férfiaknak megfelelő érték. A hazai gyártók és forgalmazók kínálatában ma már kü­lönféle magasságú és állítási tartományú asztalok léteznek. Főbb választási elvként ajánlható a munka jellgéhez igazi­tott asztalmagasság: - Főnöki íróasztalok, vagy olyan munkahelyek, ahol kevés időt töltenek íróasztaIon végzett munkával, lehetnek ma­gasabbak. Ezekre a helyekre szükségtelen állítható asztalt beszerezni. Ajánlható a 72-75 cm közötti fix magasság 44-­45 cm-es állítható székkel együtt. - Univerzális íróasztal - bár univerzális munkahelyek ki­alakítását lehetőleg kerülnünk kell - fix kivitel esetén ne legyen 72 cm-nél magasabb, és csak állítható székkel együtt alkalmazzuk. - A számítógépes munkaasztaloknál a sokféle munkahely­zet miatt - adatbevitel, pábeszédes munka, szövegszer­kesztés, rajzolás - érdemes a munka jellegétől függően asztalt választani. Adatbevitelnél, szövegszerkesztésnél választhatunk fix asztalt 63-65 cm-es magassággal, előre lejtő ülőlapú, magasra állított szék használatával és talptá­masszal. Más számítógépes munkahelynél a mélységben osztott lapú, laponként általában 63-90 cm között állítha­tó magasságú asztalok felelnek meg legjobban. Ez olyan helyeken is használható, ahol álló helyzetű munkavégzés­re is van lehetőség. Azon felismerés alapján, hogy az irodai munkák sokféle jellege más és más ergonómiai követelményt támaszt, meg­indult az az irányzat, miszerint egy ember számára munka­helycsoportot hoznak létre különböző magasságú asztalok­ból. Így minden munkához megfelelő magasságú asztalsík áll rendelkezésre. Összefoglalva elmondható, hogy az asztalok kiválasztásá­nál ugyanolyan gondossággal kell eljárnunk, mint a székek esetében. Az irodabútor ipar és kereskedelem európai szín­vonalú, gyakran szinte zavarbaejtően széles választékot kí­nál számunkra. Találkozhatunk olyan ú.n. 4. generációs író­asztallal is - nyilván extra magas árral - amely úgy állítha­tó, hogy az ember ergonómiai adatait tartalmazó elektroni­kus Ergo-kártya vezérli a motorikus beállító szerkezetet. Másik véglet a funkcionális szegénység. A kettő között meg­találja mindenki a használó és a munka számára egyaránt megfelelő változatot. . Tudjunk, tanuljunk meg jól választani, hogy örömmel ül­hessünk le napi munkánk mellé.   Hozzászólások (0 db)   Név: E-mail cím: Üzenet: Ellenőrző kód Kérem írja be a képen látható kódot: